Aki befektet, minden évben három kérdéssel szembesül: mi egyáltalán adóköteles, mennyi az adó, és kell-e bevallást benyújtani. A válasz a részvényeknél más, mint a kriptovalutáknál, és az osztalékoknál más, mint az eladásnál. Áttekintettük a jövedelemadóról szóló törvényt, az egészségbiztosításról szóló törvényt, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket és a Pénzügyi Igazgatóság állásfoglalásait, és minden állításnál feltüntetjük azt a jogszabályhelyet, amelyre támaszkodik. A végén tippeket is talál arra, hogyan csökkentheti az adót jogszerűen.
A törvény nem ismeri a „befektető” szót. A jövedelmeket aszerint osztja fel, hogyan keletkeztek. A részvények, ETF-ek, opciók, derivatívák és kriptovaluták eladásából származó nyereség a 8. § szerinti egyéb jövedelmek közé tartozik. A kamat, az értékpapír-hozam és a befektetési jegyek visszaváltásából származó pénz a 7. § szerinti tőkejövedelem, 19 %-os kulccsal. Az osztaléknak saját külön adóalapja van, 7 %-os kulccsal.
A különbség abban van, mihez adódik hozzá a nyereség. A 8. § szerinti egyéb jövedelmek hozzáadódnak a béréhez, és azzal együtt adóznak: 19 % a 43 983,32 eurós adóalapig, majd 25 %, 30 %, és 75 010,32 euró felett 35 %. Akinek magas a fizetése, a rövid távú ügyletből származó nyereségét magasabb kulccsal adóztatják, mint az alacsony jövedelműekét. A 7. § szerinti jövedelmek és az osztalék nem adódik hozzá a bérhez, saját fix kulcsuk van.
A második, gyakran elfeledett réteg az egészségbiztosítási járulék. A 8. § szerinti egyéb jövedelmek és a 7. § szerinti egyes jövedelmek adóalapjából egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. 2026-ban és 2027-ben a kulcs 16 %, 2025-ben ez 15 % volt. Nem kell járulékot fizetni az adómentes jövedelem, a forrásadóval megadóztatott jövedelem és a 2017-től származó nyereségből fizetett osztalék után. Ezt az egészségbiztosító veti ki az éves elszámolásban, ugyanabban az évben, amelyben a bevallást benyújtja, szeptember 30-ig; a 2026. évi nyereség esetén tehát 2027-ben.
| Jövedelem | Adó | Egészségbiztosítási járulék | Hol kell feltüntetni |
|---|---|---|---|
| Szabályozott piaci részvények és ETF-ek eladása egy évnél hosszabb idő után | 0 % | 0 % | a bevallásban nem kell feltüntetni |
| Részvények és ETF-ek eladása egy éven belül | 19 és 35 % között az 500 € feletti nyereségből | 16 % | B típusú bevallás, 8. § |
| Opciók, CFD, futures és egyéb derivatívák | 19 és 35 % között (500 € csak opcióknál, időbeli teszt nélkül) | 16 % | B típusú bevallás, 8. § |
| Kriptovaluták, beleértve a másik kriptovalutára történő cserét | 19 és 35 % között a teljes nyereségből | 16 % | B típusú bevallás, 8. § |
| Szlovák cég osztaléka | 7 % forrásadóval (a 2024. évi nyereségből 10 %) | 0 % | a bevallásban nem kell feltüntetni |
| Külföldi osztalék | 7 % (35 % nem együttműködő államból), a külföldi adót beszámítják | 0 % | B típusú bevallás, 2. melléklet |
| Kifizető ETF-ek kifizetései | 19 % (a Pénzügyi Igazgatóság értelmezése) | 0 % | B típusú bevallás, 7. § |
| Befektetési jegyek visszaváltása: szlovák alap / külföldi alap | 19 % forrásadóval / 19 % a bevallásban | 0 % | nem kell feltüntetni / B típusú bevallás, 7. § |
| Állampapírok hozama | 13 % | 0 % | B típusú bevallás, 51ea. § |
| Lakossági állampapír (a kötvénytörvény 19a. §-a szerinti különleges kibocsátás) | 0 % | 0 % | a bevallásban nem kell feltüntetni |
Ez a legfontosabb szabály mindenki számára, aki hosszú távon fektet be. A szabályozott piacon vagy hasonló külföldi szabályozott piacon kereskedésre bevezetett értékpapírok eladásából származó jövedelem adómentes, ha a vétel és az eladás között több mint egy év telt el, és egyúttal az értékpapír piacra kerülésétől is több mint egy év telt el. A Pénzügyi Igazgatóság ebből három feltételt vezet le: az értékpapír szabályozott piacon van, Ön több mint egy éve birtokolta, és nem tartozott az üzleti vagyonába.
A „meghaladja” szó azt jelenti, hogy az évnek ténylegesen el kell telnie. Aki márciusban vesz és júniusban ad el, adózik. Biztonságos legkorábban a vásárlás évfordulója utáni napon eladni. Vigyázzon a frissen bevezetett papírokra: ha egy részvényt vagy ETF-et csak néhány hónapja vezettek be a tőzsdére, a mentesség nem érvényes, még ha évek óta birtokolja is.
Mi számít szabályozott piacnak. A törvény a tőzsdéről szóló törvény fogalommeghatározására hivatkozik; az Európai Unióban a szabályozott piacokat az ESMA nyilvántartásába vezetik be, ide tartozik a Xetra, az Euronext és a pozsonyi tőzsde is. Az amerikai NYSE és Nasdaq tőzsdét a törvény névszerint nem említi, „hasonló külföldi szabályozott piacként” kezelik őket. Nem minden hely, ahol kereskednek, számít a törvény értelmében szabályozott piacnak; kisebb piacoknál és kriptovaluta-termékeknél a mentességre való hagyatkozás előtt ezt ellenőrizze.
Az ETF a tőzsdén kereskedett értékpapír, ezért a szabályozott piacon lévő ETF-re ugyanaz az egyéves teszt vonatkozik, mint a részvényekre. 2021-ben a Pénzügyi Igazgatóság közzétett egy állásfoglalást arról, hogy néhány ETF nem felel meg a feltételeknek; a kritikák után levette, és a Pénzügyminisztérium közölte, hogy az ETF-ek adóztatásának módja változatlan marad. A törvény azóta ezen a ponton nem változott.
Az adómentes jövedelem teljesen kívül esik az adón. A bevallásban nem kell feltüntetni, és egészségbiztosítási járulékot sem kell fizetni utána. Akinek csak bére van, és az eladásai egy év után történtek, a befektetései miatt nem kell bevallást benyújtania.
Aki egy éven belül ad el, a nyereséget adóztatja, nem a teljes jövedelmet. Az adóalap az eladásból származó jövedelem, csökkentve az igazolható kiadásokkal. Kiadásnak minősül a megfizetett vételár, a brókernek fizetett vételi és eladási díjak, valamint az örökölt vagy ajándékozott papíroknál a szerzéskori áruk.
Az egy éven belüli eladások nyereségét és veszteségét összeadják. Ha az egyik részvényt nyereséggel, a másikat veszteséggel adta el, az adóalapba csak a végeredményként adódó különbözet kerül. Az évi teljes veszteség azonban sehová nem vihető át; nem csökkenti sem a bért, sem a következő év nyereségét. Az egy évnél tovább tartott papírok veszteségét egyáltalán nem lehet felhasználni, mert az eladásuk adómentes.
Ezután jön az 500 eurós mentesség. Ha az értékpapír-eladásból, opcióból és kft.-üzletrészből származó nyereségek összege a kiadások levonása után nem éri el az 500 eurót, az adómentes; 500 euró felett csak a különbözet után kell adózni. Ez az 500 euró közös a bérbeadással és az alkalmi jövedelmekkel, összesen legfeljebb 500 euróig lehet mentességet érvényesíteni.
A kulcs az Ön teljes adóalapjától függ, mert a nyereség hozzáadódik a béréhez vagy a vállalkozói jövedelméhez. A 43 983,32 euróig terjedő adóalapnál 19 %, e felett 25 %, 60 349,21 euró felett 30 %, és 75 010,32 euró felett 35 %. Az adóhoz hozzáadódik a 16 %-os egészségbiztosítási járulék ugyanabból az alapból. A megfizetett járulék ezután adókiadásnak minősül: a Pénzügyi Igazgatóság válasza szerint vagy abban az évben, amikor megfizette, ha akkor is van ilyen jövedelme, vagy az adott évre vonatkozó pótlólagos bevallás útján.
Az opciókra és a derivatívákra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az egyéves teszt rájuk nem vonatkozik, még akkor sem, ha évekig tartaná őket. Az 500 eurós mentesség opcióknál jár, CFD-nél, futures-nél és egyéb derivatíváknál nem; ott a díjak és az elszámolási költségek minősülnek kiadásnak. Minden jövedelemfajtát külön számolnak: a CFD-veszteség nem csökkenti a részvényből származó nyereséget, és fordítva sem. A 16 %-os egészségbiztosítási járulékot ugyanúgy meg kell fizetni.
Szlovák cégnél ez egyszerű. A cég a kifizetéskor levonja az adót, és ezzel el van intézve, a bevallásba az osztalékot nem kell beírnia. A forrásadó 7 %, csak a 2024. évi nyereségből 10 %; az számít, amelyik évre a nyereséget kimutatták, nem a kifizetés éve.
A külföldi részvénynél az adót saját maga vallja be. A külföldi osztalék a bevallásban a külön adóalap része, 7 %-os kulccsal. A Pénzügyminisztérium listáján nem szereplő országokból a kulcs 35 %. A kulcs ahhoz az évhez kötődik, amelyre a nyereséget kimutatták: a 2024. évi nyereségből 10 %, a 2017 és 2023 közötti évekből és 2025-től 7 %.
A külföldön levont adót nem fizeti meg kétszer. A külföldi adót beszámítják, de legfeljebb annyit, amennyit az egyezmény megenged, és legfeljebb az ugyanazon jövedelemre eső szlovák adó összegéig. Az amerikai, német és cseh részvényeknél az egyezményes kulcs 15 %, az ír és holland részvényeknél 10 %. A gyakorlatban ez azt jelenti: az amerikai osztalékból 15 %-ot vonnak le, a szlovák adó 7 % lenne, nem kell semmit sem pótolnia, de a 8 %-os különbséget senki sem adja vissza. A brókernél kitöltött W-8BEN nyomtatvány hiányában az amerikaiak 30 %-ot vonnak le 15 % helyett, és azt a különbséget sem számítják be Szlovákiában.
A külföldi osztalék mindig a bevallásba tartozik, amikor azt benyújtja, és az osztalékkal rendelkező munkavállaló szinte mindig benyújtja a bevallást. Akinek munkabére van, és ahhoz akár néhány euró külföldi osztalék is társul, az meghaladja a 2 983,37 eurós határt, és már nem kizárólag munkaviszonyból van jövedelme, ezért a munkáltatója nem végezhet neki éves elszámolást, és az osztalékot a B típusú bevallás 2. mellékletében kell feltüntetnie. Akinek az évi összes adóköteles jövedelme – az osztalékkal együtt – e határ alatt van, annak nem kell bevallást benyújtania. Az osztalék után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.
A befektetési jegyek visszaváltásakor az alapkezelő társaság 19 %-ot von le a nyereségből, járulékot nem kell fizetni, és a bevallásba sem kell semmit beírni. Egyéves teszt itt nincs, tíz év után is adózik.
A külföldi alap befektetési jegyeinek visszaváltásából származó nyereséget Ön maga vallja be a bevallásban, 19 %-os kulccsal, egészségbiztosítási járulékot nem fizet utána.
A szlovák vállalati kötvények kamatát a kifizető 19 %-kal vonja le, a külföldiek kamatát Ön maga vallja be 19 %-kal, az állampapírok hozama a bevallásban 13 %, és adómentes csak a kötvénytörvény 19a. §-a szerint kibocsátott, külön lakossági állampapír, nem a tőzsdén vásárolt szokásos állampapír. A kötvény lejárat előtti eladása a 8. § szerinti, egyéves teszttel rendelkező értékpapír-eladásnak minősül, ha a kötvény szabályozott piacon van.
Az ETF-et a tőzsdén egy másik befektetőnek adja el, ezért ez a 8. § szerinti értékpapír-eladásnak minősül, egyéves teszttel és 500 eurós mentességgel. A befektetési jegyet az alapkezelőnek adja vissza, ezért az a 7. § alá tartozik, időbeli teszt nélkül.
A törvény 2025-től nem virtuális pénznemről, hanem kriptoeszközről beszél. A kriptoeszköz érték vagy jog olyan digitális megjelenítése, amely blockchain vagy hasonló technológia segítségével átruházható és tárolható, tehát a bitcoin, az ether, a stablecoinok és a tokenek is ide tartoznak. Az eladásukból származó nyereség a 8. § szerinti egyéb jövedelem.
A legnagyobb meglepetés az szokott lenni, hogy mi minden számít eladásnak. Eladásnak nemcsak az euróra váltás minősül, hanem a másik kriptovalutára, termékre vagy szolgáltatásra történő csere is. A bitcoin átváltása stablecoinra adóköteles csere, még ha eurót kézhez nem is kapott. Aki bitcoinnal fizet egy autóért, a bitcoin fizetés napján érvényes értéke és a vételára közötti különbséget adóztatja. A csere értéke a csere napján a választott nyilvános piacon érvényes piaci ár.
A kiadás attól függ, hogyan szerezte a kriptovalutát. Vásárlásnál a megfizetett ár, cserével szerzett kriptovalutánál a csere napján érvényes piaci érték, bányászatnál a tényleges költség, például az áram. Örökölt vagy ajándékozott kriptovalutánál a Pénzügyi Igazgatóság szerint a szerzéskori értéket nem érvényesítheti, csak a közjegyzői díjat; örökölt részvényeknél viszont a hagyatéki érték kiadásnak számít. Ez a különbség lepi meg a legtöbb embert.
Bányászat, staking és airdrop. A kibányászott kriptovaluta nem a bányászáskor adózik, hanem csak akkor, amikor eladja vagy elcseréli. A stakinget és az airdropot a törvény kifejezetten nem szabályozza; a legbiztonságosabb ugyanúgy eljárni, mint bányászatnál, vagyis eladáskor megadóztatni őket, és kiadásként csak azt érvényesíteni, amit ténylegesen kifizetett.
A részvényeknél megszokott kedvezmények itt nincsenek. A kriptovalutáknak sem az 500 eurós mentesség, sem az egyéves teszt nem jár. A teljes nyereséget 19 és 35 % között adóztatják az Ön teljes adóalapja szerint, és emellett 16 %-os egészségbiztosítási járulékot is fizet. A kriptovalutákkal folytatott nyereséges és veszteséges ügyleteket az éven belül összeadják, a teljes veszteség azonban nem vihető át, és a részvényekből származó nyereséget sem csökkenti.
Már nem működik az, hogy senki sem tud a kriptoszámláról. 2026-tól a kriptoeszköz-szolgáltatók bejelentik az ügyfelek és ügyleteik adatait a Pénzügyi Igazgatóságnak, amely ezeket kicseréli más államokkal; először a 2026-os évre vonatkozóan.
A befektetési jövedelmeket B típusú adóbevallásban kell bevallani. Kötelezettség keletkezik, ha az Ön összes adóköteles jövedelme 2026-ban meghaladja a 2 983,37 eurót; a 17 euróig terjedő adót nem vetik ki és nem kell megfizetni, amennyiben nem érvényesít adóbónuszt. A munkabér is beleszámít ebbe az összegbe, így a befektetésekből bármilyen adóköteles nyereséggel rendelkező munkavállaló is bevallást nyújt be. A 2026. évre vonatkozó határidő 2027. március 31.; bejelentéssel három hónappal hosszabbítható, a külföldi jövedelmeknél, amelyek közé a külföldi osztalék is tartozik, akár hattal is.
Hova mi tartozik. Az egy éven belüli eladásból és a kriptovalutákból származó nyereség az egyéb jövedelmek részbe kerül, az ETF-ek és alapok hozama a tőkejövedelem részbe, a külföldi osztalék pedig a 2. mellékletbe. A dolláros ügyleteket az ECB árfolyamával váltja át: napi, havi átlag vagy éves átlag alapján, a kiadásokat ugyanígy.
Az iratokat évekre előre tegye el. A kiadást igazolnia kell tudni, különben az eladásból származó teljes jövedelmet megadóztatják. Részvényeknél elég a bróker éves kimutatása, kriptovalutáknál minden tőzsdéről és tárcából exportálja ki az előzményeket azonnal, amíg a fiók létezik. Az egészségbiztosító a bevallásból maga veszi át az adatokat, az éves elszámolást 2027. szeptember 30-ig végzi el, a hátralék pedig a kimutatás jogerőre emelkedésétől számított 45 napon belül esedékes. Erre az összegre tervezéskor gondolni kell, csak egy évvel a nyereség után érkezik.
Az alábbiak mind egyenesen a törvényből következnek. Nem trükkökről van szó, hanem arról, mikor és mit ad el.
A szabályozott piacon lévő részvényeknél és ETF-eknél a különbség az évforduló előtti napi és az évforduló utáni napi eladás között a teljes adó és járulék. Eladás előtt nézze meg minden darab vételének dátumát; fokozatos vásárlás esetén minden résznek saját évfordulója van.
A kifizető ETF-ek minden évben küldenek Önnek egy kifizetést, amelyet a Pénzügyi Igazgatóság értelmezése szerint 19 %-kal adóztat; a felhalmozó ETF-ek az alapban hagyják a hozamot, és ha az ETF szabályozott piacon van, egy év és egy nap után a teljes részesedést adómentesen adhatja el. Ugyanaz az index, más adó.
Az 500 eurós mentességet minden évre külön számítják, és a fel nem használt rész elvész. Aki egy éven belül 900 eurós nyereséggel akar eladni, az eladást decemberre és januárra osztja, és nullát adózik. Vigyázat, a visszavásárlás újraindítja az egyéves tesztet.
Ha az évben adóköteles nyeresége van a rövid távú eladásból, adja el ugyanabban az évben az egy évnél rövidebb ideig tartott veszteséges pozícióját is. Az egy évnél tovább tartott pozíció veszteségén az adó szempontjából nem segít, azt befektetési, nem adózási megfontolásból adja el.
Az egy éven belüli eladásból és a kriptovalutákból származó, a házastársi közös vagyonba tartozó nyereséget a házastársak felezik, vagy más megállapodott arányban osztják el. Ezután mindenki a saját sávjában adózik a saját része után, és az értékpapíroknál a saját 500 eurós mentességét is érvényesíti; a kriptovalutáknál az 500 eurós mentesség megosztás után sem jár. Ha az egyik jövedelem magas, a másik alacsony, ez sokat spórol.
Aki egy értékpapír-kereskedőnél 15 évre hosszú távú befektetési megtakarítást hoz létre, és évente legfeljebb 6 000 eurót fizet be, annak az egy éven belüli eladásai is adómentesek, és a jövedelemadóról szóló törvény szerint az opciók és a derivatívák is, ha e portfólió részét képezik. Aktívabb stratégiákhoz hasznos, ahol az egyéves teszt nem segítene; az értékpapírokról szóló törvény ma csak két feltételt szab: a megtakarítás időtartamát és az éves befizetési limitet.
Minden érme-érme csere adóköteles eseménynek számít, ezért érdemes tartani és nem ugrálni a tokenek között; a nagyobb eladást arra az évre időzítse, amikor alacsonyabb más jövedelme van, hogy a 19 %-os sávban maradjon. A veszteséges pozíciókat ugyanabban az évben adja el, mint a nyereségeseket.
Az egészségbiztosítási járulékot, amelyet a befektetési nyereség után egy évvel később fizet meg, kiadásként levonhatja, így 19 és 35 % között csökkenti az adóját a járulék összegéből, attól függően, melyik sávban számítják az adóját. A legtöbben ezt elfelejtik, nagyobb összegeknél ez több száz eurót jelent.
Töltse ki a brókernél a W-8BEN nyomtatványt, különben az amerikai osztalékból 30 %-ot vonnak le 15 % helyett, és a különbséget Szlovákiában nem számítják be. A levont adót ezután tüntesse fel a bevallásban; 15 %-os levonásnál Szlovákiában már nem kell pótlólag fizetnie.
Az egyéni vállalkozó a befektetéseit ne sorolja az üzleti vagyonába, mert elveszítené az egyéves tesztet is és az 500 eurós mentességet is. A kriptovalutát pedig ne küldje ajándékba: a megajándékozott az eladáskor a teljes összeget megadóztatja, mert a vételárat nem tudja érvényesíteni. A részvényeket a juttatás napján érvényes értékkel ajándékozzák, a kriptovalutákat anélkül.
Küldje el nekünk a bróker vagy a tőzsde kimutatását. Kiszámítjuk az adót és a járulékot, elkészítjük a bevallást, és megmondjuk, mit érdemes még az év vége előtt megtennie – kötelezettség nélkül.
Nem kötelező érvényű konzultációA beszélgetést és a megadott adatokat a adatvédelmi szabályzat szerint kezeljük. A chat átiratát elküldjük a könyvelőnek, és a cím megerősítése után Önnek is.